Slash, akinek igazi neve Saul Hudson, az angliai Stoke-On-Trent-en sz�letett 1965. j�lius 23.-�n. �desapja, Tony feh�rbõrû angol, �desanyja Ola, fekete amerikai. K�t fiuk sz�letett, Slash �s �ccse, Ash. Mindk�t sz�lõ munk�ja szorosan kapcsol�dott a zeneiparhoz. Tony, mint grafikus tervezõ dolgozott. Egyik legeml�kezetesebb munk�ja Joni Mitchell 1973-as Court and Spark c�mû lemez�nek bor�t�ja. Ola ruhatervezõk�nt tev�kenykedett, õ k�sz�tette p�ld�ul a koszt�m�ket David Bowie elsõ mozij�hoz, az az�ta klasszikuss� v�lt 1975-�s The Man Who Fell To Earth c�mû filmhez. Apja egyik bar�tja volt, aki elõsz�r Slash-nek nevezte a fi�t. "Egyfajta l�zad� st�lus� hippi csal�dban nevelkedtem, k�ly�kk�nt igen szabadon �ltem. Baszdmegezni �gy h�t vagy nyolc�ves koromban kezdtem, �s a sz�leimnek is gyakran mondtam, hogy bassz�k meg. Azt hiszem, sokan r�m�tõnek tartott�k ezt..." E szabadsz�j�s�ggal ellent�tben a val�s�gban Slash igen z�rk�zott sr�c volt, aki nehezen tudott t�rsas�gban ellazulni. "Ez az egyik oka, hogy inni kezdtem. Ha nem ihatok, magamba s�llyedek. �s persze j� is ..., szeretek ber�gni. Ezt a szok�st tizenk�t �vesen kezdtem felvenni. Seg�t, hogy kib�jjak a csigah�zamb�l. Egyszerûen k�ptelen vagyok j�zanon norm�lisan viselkedni t�rsas�gban." A fiatalember �lete akkor kezdett a feje tetej�re �llni, amikor sz�lei h�zass�ga megromlott. Mivel a hetvenes �vek elej�n sz�tk�lt�ztek, Slash egy ideig nagymam�j�val �lt. Tizenegy �ves volt, amikor apja elhat�rozta, hogy fi�val Kaliforni�ba k�lt�zik. A k�lv�rosi Anglia viszonylagos nyugalma ut�n Slash nehezen tudott alkalmazkodni az �j, izgalmas amerikai k�rnyezethez. "Amikor meg�rkezt�nk L.A.-be, �s elkezdtem iskol�ba j�rni, nem illettem a k�pbe igaz�n. Tizenh�rom �vesen r�j�ttem, hogy beleszarok, nem t�rõd�k t�bbet ilyesmivel. �s mintegy var�zs�t�sre mindenki haver lett, �n pedig egyre n�pszerûbb. Eg�sz k�l�n�s volt. Addigra viszont m�r engem nem �rdekelt ez, mert ink�bb szerettem egyed�l l�gni, ker�lni az iskol�t �s git�rozni ..." Sz�lei zeneipari kapcsolatai folyt�n Slash tin�dzserkor�ra hatalmas lemezgyûjtem�nyt halmozott f�l. A rockzen�n k�v�l k�l�nb�zõ st�lus� popzenei lemezeket is gyûjt�tt. "Mindig is szerettem a zen�t. Kedvenceim k�z� tartozott a The Who, Joni Mitchell, a Led Zeppelin, Minnie Ripperton, a The Rolling Stones, Chaka Khan. Tudod a Rags To Rufus c�mû n�ta �s ilyesmi. Ez mind meg volt nek�nk." Annak ellen�re, hogy ilyen zenei h�tt�rrel rendelkezett, hangszerv�s�rl�s �s a zenetanul�s gondolata egyszerûen nem izgatta. Akkor t�madt elõsz�r ilyen �tlete, amikor Steven Adler elõsz�r mutatott neki egy erõs�tõh�z csatlakoztatott elektromos git�rt. "Steve bedugta a dug�t, t�kig csavarta a hangerõt, �s �llati hangosan d�ngetni kezdett rajta. Engem pedig baszottul elbûv�lt." T�ny, hogy annyira elbûv�lte, hogy elszaladt �s v�s�rolt mag�nak "�t doll�r�rt egy darab f�t, amire n�h�ny h�rt szereltek", majd alapszintû git�rleck�ket is vett, majd az eg�szet otthagyta, hogy hazamenjen kedvenc Aerosmith, valamint Led Zep lemezeire git�rozni. "Akkoriban fogalmam sem volt a basszus- �s sz�l�git�r k�zti k�l�nbs�grõl, vagy b�rmi ilyesmirõl. L�nyeg�ben az�rt v�lasztottam a sz�l�git�rt, mert t�bb h�r van rajta." Slash 1992-ben feles�g�l vette Rene� Sulan-t, majd hamarosan elv�lt tõle. 1995. febru�rj�ban kiadta sz�l�album�t, Slash's Snakepit: It's Five O' Clock Somewhere c�mmel, melyben Matt, Gilby, �s Dizzy is k�zremûk�d�tt. 1996-ban pedig Axl-lel val� �sszetûz�sei miatt kil�pett a band�b�l. __________________________________________________________________________ Az angol sz�let�su Slash 1965. j�lius 23-�n Stoke-on-Trentben l�tta meg a napvil�got, k�l�nb�zo borsz�nu sz�lok gyermekek�nt Apja, Anthony Hurison, sikeres lemezbor�t�-tervezo volt (munk�i k�z�l eml�theto egy Neil Young-album �s Joni Mitchell 'Court and Spar'-ja). Ola Hurison pedig rock-�nekesek cuccait tervezte, egye bek k�z�tt o k�sz�tette David Bowie szerel�s�t a The Man Who Fell To Earth-h�z. "Any�m is, ap�m is menok voltak a zenebizniszben. Azt hiszem, igaz�n gazdagok voltunk..." Ak�r igen, ak�r nem amikor Slash csal�dja Los Angelesbe k�lt�z�tt, a fi�nak komolyai igazodnia kellett az �j kult�r�hoz. "A gyerekkorom Stoke-on-Trent-ben igaz�n klassz volt - eml�kezik Slash szeretettel. - Eg�sz m�s volt az atmoszf�ra, m�sok az erk�lcs�k, �s az emberek eg�sz m�s dolgokat tartottak fontosnak Ott, �szak-Angli�ban m�s dolgoknak van becs�lete. Sok minden nehezebb is ott. M�s az iskola is. Kissr�c koromban sokat verekedtem. Most viszont �ltal�ban nyugis vagyok." Slash el�g vacaknak tal�lta az angol iskol�t, de az Egyes�lt �llamok oktat�si sz�nvonal�r�l m�g rosszabb v�lem�nnyel van: "Az �llami iskolah�l�zat t�nyleg tiszta dili! Egyszeruen nem volt semmi ami lek�t�tte volna a figyelmemet. Min�l nagyobb lettem, ann�l kev�sb� tudtam belenyugodni, hogy azt csin�ljam, amit mondanak: leck�t �rjak, meg ilyesmi. Min�l nagyobb lettem, ann�l kev�sb� csin�ltam. Azt�n elkezdtem git�rozni, s az lett azt�n a v�g kezdete." Slashnek tizenn�gy �ves kor�ban m�g nem volt git�rja; de egyszer a j�tsz�t�ren �sszeakadt v�letlen�l egy eszetlen g�rkorissal, �s ez megv�ltoztatta az �let�t. "L�gtam �ppen a sulib�l, figur�ztam a bring�mmal, �s akkor j�tt ez a sr�c, �s eszm�letlen nagyot nyal a g�rdeszk�j�val. Azt hittem, ott is marad. Odamentem, hogy meg n�zzem, mi van vele, �s att�l kezdve egy�tt l�gtunk." Az �gyetlen g�rdeszk�s pedig nem volt m�s, mint a Guns leendo dobosa, Steve "Popcorn" Adler . Slash soha nem profit�lt semmit az �gynevezett zenetanul�sb�l, b�r j�rt zeneiskol�ba, de azok az �tmutat�sok, amiket ott kapott, nem adtak el�g mun�ci�t ahhoz, hogy el�rje a v�gyott hangz�st. "Volt egy tan�rom a suliban, Robertnek h�vt�k, az egyszer elkezdte mutogatni nekem a git�roz�s alapjait, olyasmiket j�tszott, mint a 'Mart' Had A Little Lamb', meg hasonl� szarokat, de h�t ez m�g csak nem is hasonl�tott ahhoz, amit meg akartam tanulni. �n olyanokat akartam j�tszani, mint a 'Smoke On The Water'. Slash v�g�l taktik�t v�ltoztatott: Robert ugyanis megengedte, hogy ott l�gjon k�r�l�tte, �s megfigyelje a technik�j�t: Slash �gy elleste tole, amit lehetett. "Nem vacakoltam sok�ig. Amint le tudtam fogni p�r akkordot, elkezdtem band�kban j�tszani. Annyira biztos voltam benne, hogy ez az, amit vil�g�letemben csin�lni akarok, hogy egyszeruen kereszt�ll�ptem egy csom� emberen, mert nem voltak hajland�k mindent feladni - az iskol�t, az otthonukat is - csak az�rt, hogy zen�ljenek. Steve volt az egyetlen sr�c, akivel �sszej�tt�nk, mert o is ugyan�gy be volt csavarodva, mint �n" Slash �gy eml�kszik a G'N'R k�t�t�d�t kitevo, nem t�l rem�nyteljes form�ci�ra: "Akkor osszel egy�tt iratkoztunk be �s j�rtunk a Bancroft k�z�piskol�ba..., vagyis ink�bb mell�. Ell�gtuk az eg�sz hetediket... A nagyanyj�n�l lakott Hollywoodban, �s volt egy git�rja. KISS-sz�mokat j�tszogatott. Az igazat megvallva, egy�ltal�n nem tudott j�tszani, de teljesen be volt zsongva". �gy l�tta Slash, aki viszont hamarosan napi tizenk�t �r�t ny�zta a hangszer�t. Slash, aki a profi zenebiznisz peremvid�k�n nott fel, nagyon hamar kapcsolatba ker�lt Hollywood nagymenoivel. Volt dolga nagyhang�akkal �s szel�dekkel, de saj�t bevall�sa szerint a legfontosabb az volt, hogy megtal�lta, akit keresett: "Az egyetlen dolog, ami meghat�rozta eg�sz hollywoodi tart�zkod�somat, az volt, hogy �sszeakadtam egy indianai sr�ccal". Ez a heves term�szetu, izmos sr�c lett Slash legodaad�bb sz�vets�gese a zenei k�z�pszer elleni harc�ban. Az illeto W. Axl Rose n�ven v�lt ismertt�.