Depresszió
2005.07.12. 18:57
Tagadás
Csak egy pillanatnak tűnt ami volt
De az elmémben ez nem szürke folt
Tudom, hogy nem fog visszajönni
De hangja mégis lelkem tépi.
A csókja édes ízét érzem
Az ágyon az üres helyét nézem
A lélegzetem visszatartom
Tudom nem jön mégis várom.
Az agyam megöl, amitől szavakat várok
A falam ledől, amitől közel az árok
Tudod, hogy én….
Nem akarok része lenni a programnak, ami eltaszít
Nem akarom azt szeretni, aki úgy érzi, hogy elveszít
Ez az élet túl kevés ahhoz, hogy átverjenek minden éjjel
Ha befejeztem elmegyek, majd az űrbe hullok szerte széjjel.
A saját romjaim eltemetnek
De tartalékaim éledeznek
Mástól kapok többet, jobbat
Ha a magány addig el nem porlaszt.
A csókja édes ízét érzem
Az ágyon az üres helyét nézem
A lélegzetem visszatartom
Tudom nem jön, mégis várom.
Nem akarom azt szeretni….
|